Foglaló vagy előleg? Mi a különbség és mikor jár vissza?
Tudod, mi a különbség az előleg és a foglaló között? Egyetlen szó akár milliókat érhet, ha meghiúsul az adásvétel. Ebben a cikkben közérthetően elmagyarázzuk, mikor jár vissza a pénz – és mikor nem.
8/27/20252 min read


Lakásvásárlás során szinte mindenki találkozik a foglaló és az előleg kérdésével. A két kifejezés első hallásra hasonlónak tűnhet, hiszen mindkettő pénzátadásról szól, de valójában nagyon komoly különbség van köztük – és ez a különbség több százezer vagy akár millió forint sorsát is eldöntheti.
Az előleg a legegyszerűbb formában egyfajta „biztonsági kezdőrészlet”. A vevő előre kifizet egy összeget, amely az ingatlan vételárába beszámít, de ha az adásvétel valamilyen okból nem valósul meg, akkor ezt az összeget vissza kell adni. Az előleg tehát nem jelent végleges elköteleződést, sokkal inkább egy jelzés arra, hogy a vevő komolyan gondolja a vásárlást, de még marad mozgástér, ha valamilyen körülmény közbejön.
A foglaló ezzel szemben jóval szigorúbb szabályozás alá esik, és sokkal erősebb biztosíték. A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy a foglaló a szerződés teljesítésének megerősítésére szolgál. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a vevő lép vissza az ügylettől, akkor a befizetett foglalót elveszíti. Ha viszont az eladó gondolja meg magát, akkor a foglalót duplán kell visszafizetnie a vevőnek. Éppen ezért a foglaló komoly elköteleződést jelent, és motiválja mindkét felet arra, hogy végigvigyék az adásvételt.
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mikor jár vissza a kifizetett összeg. Az előleg szinte minden esetben visszajár, ha az adásvétel meghiúsul. A foglaló viszont csak bizonyos esetekben: ha például mindkét fél közösen áll el az ügylettől, vagy ha egyik fél sem hibáztatható a szerződés meghiúsulásáért (például egy hatósági engedély hiánya miatt). Ellenkező esetben az egyik fél elveszíti a foglalót, vagy éppen kétszeresen kell visszafizetnie.
Ezért rendkívül fontos, hogy az adásvételi szerződésben pontosan szerepeljen: az átadott összeg előlegnek vagy foglalónak minősül. Egyetlen szó különbsége ugyanis alapjaiban határozza meg, hogy mi történik a pénzünkkel, ha mégsem jön létre a vásárlás. Ha bizonytalanok vagyunk, érdemes az ügyvéd véleményét kikérni, és addig előleggel dolgozni, amíg minden feltétel tisztázásra nem kerül.
Összességében elmondható, hogy míg az előleg inkább egy biztonsági jelzés, addig a foglaló komoly kötelezettségvállalás mindkét fél számára. Egy lakásvásárlásnál, ahol sokszor évtizedekre szóló döntést hozunk, kulcsfontosságú tisztában lenni ezzel a különbséggel – hiszen a megfelelő választás nemcsak pénzt, hanem sok bosszúságot is megspórolhat.